Get Adobe Flash player

Jelenlegi hely

Címlap

Iskola története

Dunaszentgyörgy község az 1750-es évtől kezdve viseli a mai nevét. A község első irodalmi említése: (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában) " ZENT HGYWRGH 1471-ben a fehérvári káptalan tulajdona, Pakstól délre." A törökkor pusztulása miatt a régi adatok jórészt megsemmisültek, ezért a régi időkről keveset tudunk. A községet később Tolna-Szentgyörgy, Magyar-Szentgyörgy, Rácz-Szent-györgy néven említik a különböző források. 1696-ban a török hódoltság után 8 család élt itt, majd 1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars, Gömör megyéből református magyarok telepedtek le a községben, s 1720-ban, megalakult a megye egyetlen nemesi curiális községe, Szentgyörgy. Az 1719.május 10-én aláírt megtelepedési szerződés alapján a letelepülők jogosak református templomot és iskolát építeni.

Az ideiglenes templomot még abban az évben elkészítették fából, s ezt hamarosan iskola létrehozása is követte. Sajnos erről az iskoláról nincsenek adataink, de bizonyos, hogy működött, melyet Egyed Antal: Összeírás és korrajz Tolna vármegyéről 1828. c. munkája is igazol, melyben ezt olvashatjuk : " Duna-Szent-Györgyön nyilvános intézeteken kívül nincs egyéb, mint helybéli falusi oskola." Nemes Ferenczy Mihály hadnagy (bíró) közlése alapján a tanulókról ezt jelenti: " Közönségesen télen és nyáron is ezen helységben járnak oskolába férfi és leánygyermekek, 150-en." (A lakosság száma ekkor 1985 volt. ) A fatemplom és az iskola is tűzvész áldozata lett 1779. július 5-én. Ezután az oktatás valószínűleg szintén ideiglenes épületben folyhatott, majd az 1890 és 1898 között fölépült a 3 tantermes iskola, tanítói lakással. (Ma Rákóczi u. 113. alsó tagozat épülete.)

Az új iskola első rektora Ballabás Bálint volt. A három tanterem hamarosan kevésnek bizonyult, mert 1906-ban csaknem szemközt a 3 tantermes iskolával új iskolát építettek, 1 tanteremmel és szolgálati lakással. Ma ebben az épületben is az alsó tagozat működik, 4 tanteremmel. A tanulólétszám növekedésével kibővült a tanítói létszám is, kiknek nevét érdemes megemlíteni: Ballabás Bálint elköltözése után Szabó Gyula lett az utódja, továbbá Bocsor Géza, Szabó József, Ekly Mária, Vincze István és Marosi Gyula tanított a református iskola két épületében, egészen az államosításig. A római katolikus iskola a 30-as évek elején szerveződött. Tanítói Kápolnási József és Resz Antal voltak. 1948-ban megtörtént az iskolák államosítása. Ekkor a református és római katolikus iskola is állami irányítás alá került.


Igazgatók

Marosi Gyula
1948-1950.
Szombat Antal
1950-1957.
Misoczki József
1957-1962.
Kartai István
1962-1987.
Szántó Péter
1987-2007.
Henczéné Borbás Márta 2007 - tól

Az egyházi iskolák idején 3 épületben (5 tanteremben) folyt a tanítás. Minden iskolai épületben volt szolgálati lakás az egyházi tanítóknak, rektoroknak. A tanulói létszám növekedésével egyre több tanteremre volt szükség. Ezt rövidtávon szükségtantermek igénybevétele tette lehetővé. Ezeket a teremigényeket államosított épületek használatba vételével oldotta meg a helyi tanács, később szolgálati lakásokból is tantermeket hoztak létre. A községben szétszórtan található szükségtantermek sok gondot jelentettek a nevelőmunkában, de a fűtésben, takarításban is. Elodázhatatlanná vált egy új iskola építése.
 

1961. szeptember 3-án került átadásra az emeletes iskola, a Várdomb utcában az intézmény mai központi épülete. Az épület széles társadalmi összefogással készült el: a TSZ gépekkel, a lakosság segédmunkával és fogatokkal segítette az építkezést, a tanulóifjúság pedig a téglahordásban és a cseréprakásban segédkezett. A 70-es években sok volt az osztályozatlan cigánytanuló. Ennek felszámolása érdekében 1976-ban létrejött az általános iskola hétközi diákotthona, amely később óvodai részleggel is bővült.
A 80-as évek közepén bővíteni kellett a központi iskolát, melyet a tanulólétszám növekedése miatti párhuzamos osztályok indítása indokolttá tett.

 

1983-ban létrejött az Általános Művelődési Központ nevű integrált intézmény melynek részegységei voltak:
- 8 évfolyamos ált. iskola 16 tanulócsoporttal,
- 4 napközis csoporttal,
- 3 óvoda 3-3 óvodai csoporttal,- művelődési ház,
- napközi otthon, konyhával,
- könyvtár,
- diákotthon

1988-ban a II. Sz. Óvoda épületében üzemelő korszerűtlen, zsúfolt konyha helyett elkészült az új konyha, ebédlővel.
1998-ban megszűnt a cigánykollégium, mert a cigánytanulók száma jelentősen lecsökkent.
2000. szeptember 1-e óta az intézmény új neve: Csapó Vilmos Óvoda és Általános Iskola

Онлайн игра Minecraft 2 Онлайн игра sims 4 sex знакомства Играть в самые популярные онлайн игры Играть в все гта GTA 5 online Онлайн игра "Assassin's Creed" Игры онлайн